Olyan korban élünk, amikor a gyerekkori elhízás egyre inkább aktuális. A statisztikák beszédesek, a kamaszkorú gyerekek 30%-a elhízott, és minden negyedik túlsúlyos.

Az ezzel az állapottal járó kóros elváltozások hatással vannak mind a testi mind pedig a lelki síkra, amelyet érdemes holisztikus szemlélettel vizsgálni.

Mi okozza az elhízást és a túlsúlyt?

Genetikai tényezők – a hízáshajlam 60%-ban a genetika függvénye, így fordulhat elő, hogy családokban a hajlam folyamatosan öröklődik, azonban fontos megjegyezni, hogy a gének csak az életmóddal kölcsönhatásba lépve képesek kifejeződni.

Étrend – elsősorban a jelentős mértékű többletkalória bevitel okozhat zsírraktározást. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy több kalóriát viszünk be, mint amennyi az anyagcsere-folyamatainkhoz szükséges.
Meghatározó a táplálék minősége. Egy kisgyerek 1-2 éves korban nem képes elmenni a boltba és vásárolni magának különféle feldolgozott ételeket, tejtermékeket, cukrozott pékárut, tehát a szülőnek óriási a felelőssége abban, hogy mivel táplálja gyermekét.

Mozgásszegény életmód – azok a gyerekek, akik túl keveset mozognak, vagy az életükben a sportnak nincs szerepe, nagyobb valószínűséggel lesznek idővel elhízottak. A tv vagy a különböző elektronikai készülékek használata hozzájárul az egészségtelen életmód kialakításához, ráadásul a reklámokban egyre többször szerepelnek gyorséttermi ételek.

Alvás hiánya – a korai lefekvés nem csak a melatonin/szerotonin egyensúly miatt fontos, ugyanis túl kevés alvás hatására fokozódik a ghrelin, amely az étvágyfokozó hormon, és csökken a leptin, azaz a jóllakottságért felelős hormon mennyisége.
Minél több ghrelin forog a vérben, annál nagyobb lesz az étvágy.

A fogantatás pillanatától kezdve egy csecsemőt különböző hatások érik, jelentősen függ az anya állapotától, hogy ezek inkább pozítívak vagy negatívak.
A gyermek szempontjából az ideális az lenne, ha az anya már hónapokkal a fogantatás előtt készülne a várandósság időszakára. Egy elhanyagolt, gyulladásokkal, tápanyaghiánnyal küzdő szervezetben fejlődő magzat esetében előfordulhat, hogy már eleve különböző egészségügyi kihívásokkal jön a világra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a táplálkozás fontosságát, minden étkezésnek tartalmaznia kellene jó minőségű zsírokat, fehérjét és szénhidrátot. Ezen felül érdemes odafigyelni a kellően hasznosuló vitaminok, ásványi anyagok bevitelére, különös tekintettel a B9 és B12 vitaminokra.
B9 vitamin – folsav helyett folátot válasszunk, hiszen az MTHFR génmutáció miatt az emberek jelentős hányada nem képes átalakítani a folsavat foláttá. A folsav a folát szintetikus változata, ami azt jelenti, hogy ezek a vitaminok nem a természetben előforduló formában vannak ezekben a készítményekben, hanem mesterséges módon kerülnek szintetizálásra. Autizmussal született gyerekek szinte kivétel nélkül MTHFR-pozitív anyáktól születnek.

A B12 szintetikus változata a cyanokobalamin, amit előszeretettel tesznek multi-vitaminokba, sőt terhességi vitaminokba, mert olcsó. Azonban a cyanokobalamin lebontása, a szervezet számára hasznosítható formává alakítása során mérgező anyagcsere-termékek szabadulnak fel. Előfordulhat, hogy akár várandósság alatt, akár gyermekkorban vashiány miatt B12 vitamin pótlásra van szükség. Ha szintetikus formát választunk és az átalakítás irányításáért felelős gén hibás, nem lesz képes bioaktív vegyületté alakítani, így a pótlás mellékhatásokkal és a pajzsmirigy blokkolásával járhat. Ilyen esetekben érdemes vörös húsokat és belsőségeket fogyasztani, ill. a B12 vitamin aktív formáit, metil, ill. hydroxikobalamint.

Megemlíteném még a magnéziumot, amely olyan enzimatikus folyamatok része, amelyek szabályozzák a fehérjeszintézist, a vérnyomást, az izom- vagy idegműködést, valamint a vércukorszintet. Kerülendő a magnézium-oxid a rossz hasznosulása miatt.
Fogyasztandó forma a magnézium-biszglicinát, magnézium-citrát, magnézium-laktát.

 

A jód szerepe a gyerekek egészséges fejlődéséhez vitathatatlan. Európa jódhiányos közeg, ennek felismerése sajnos még gyerekcipőben jár. Érdemes azonban megnézni a statisztikákat, jódhiányos területen 16-ból 11 gyermeknél állapítottak meg ADHD-t 10 éven belül, míg a jódban gazdag területeken 11-ből 0-nál.

Túlsúlyos gyermekeknél fellépő hipotireózis esetén a szervezet nem képes a megfelelő zsírbontásra, a metabolizmus lelassul, makacs hízás következik be. Az ilyen gyerekeket éveken át gyötörnek különféle diétákkal (160 gramm szénhidrát, low carb stb.), közben pedig nyilvánvaló, hogy a T4 és T3 értékeik nem optimálisak, ami miatt be van lassulva az anyagcseréjük.

Jód hiányában csökken az energiatermelés, aminek egyik egyértelmű jele, hogy fázik a gyermek, akár melegben is. Ilyen esetben nincs elég T3, így a pajzsmirigyhormonok hőtermelő hatása sem érvényesül, a mitokondriumok nem működnek megfelelően, és a sejtmag receptorai sem tudnak aktiválódni.

A jódhiány magzati korban okozhat vetélést, halvaszületést, neurológiai kreténizmust (mentális hiányosságok, siketnémaság, spasticus kétoldali bénulás, kancsalság) mixödémás kreténizmust (törpeség, mentális hiányosságok, pszichomotoros defektusok, magzati hipetireózis)

Természetesen nem elhanyagolható a többi vitamin sem, hiszen együttesen képesek a legmegfelelőbb hatást elérni szervezetünkben.

Gyermekkori, de akár a felnőttkori elhízásban is szerepet kapnak az emocionális tényezők, melyek a tudatalattit befolyásolják. Ha egy kisgyereket bármilyen, de főleg negatív érzelmek esetén édességgel jutalmazzuk, felnőttként bármilyen stressz esetén az étel válik vigasszá számára, ami egyenes út az elhízás felé.

A külső ingerek szintén képesek megzavarni a realitást a valódi éhségérzet és a látványevés között. Sajnos szinte minden sarkon megjelenik egy-egy cukrászda, fagyizó, melynek következménye, hogy a gyerekek elveszíthetik a kontrollt, nem tanulják meg kezelni az éhséggel kapcsolatos érzéseiket. Ugyanez vonatkozik az energiaitalokra, koffeintartalmú üdítőkre, amely egy állandó cukorkilengést okoz a szervezetben. Felnőttkorban ennek elképesztő negatív hatásai lesznek az egészségre.

A túlsúlyos és elhízott gyermekek esetén már fiatal korban megjelenhet a 2-es típusú diabétesz, magas vérnyomás, ízületi fájdalom, légzési gondok, nem alkoholos zsírmáj, depresszió, szorongás. Fogyás esetén azonban csak a zsírsejtek térfogata csökken, a számuk nem, ami azt jelenti, hogy a régi életmódhoz való visszatérés újra gyors hízást eredményez.