A stressz az az állapot, amikor az egyén nagy érzelmi feszültség alatt érzi magát, és képtelen megbirkózni az élet rá nehezedő nyomásával.

Annak megértése, hogy testünk hogyan reagál a stresszre, kulcsfontosságú a stresszes helyzetek kezelésében és az egészségre gyakorolt hatások csökkentésében. Vizsgáljuk meg részletesebben a stressz hatásait, kiemelve a stressz és a táplálkozás közötti összefüggéseket, valamint azt, hogy az étrend miként lehet fontos a stressz kezelésében.

Harcolj vagy menekülj reakció

Amikor valami stresszes dologgal találkozunk, idegrendszerünk és mellékveséink hormonok segítségével jeleket küldenek a test többi részéhez, hogy felkészítsék a fizikai válaszra. A stressz alatt tapasztalt tüneteket – mint például a megnövekedett pulzusszám és a szapora légzés – leginkább a túlélésünket hivatott fiziológiai válaszként írhatjuk le. Erre a bennünk rögzített „harcolj vagy menekülj” reakcióra évmilliókkal ezelőtt volt szükség, amikor a napról-napra történő túlélés nem volt egyértelmű, meg kellett küzdeni akár vadállatokkal is. De a modern világban, ahol a túlélésünket fenyegető ilyen típusú valós veszélyek ritkán fordulnak elő, a mindennapi események, helyzetek, például a párkapcsolati problémák, a közlekedési dugók, munkahelyi problémák válthatják ki a szervezet „üss vagy fuss” reakcióját.

Minél jobban ki vagyunk téve ezeknek a stresszhatásoknak, annál intenzívebbé és gyakoribbá válnak fiziológiai reakcióink. Azok számára, akik nem igazítják életmódjukat a megküzdéshez, és nem értik meg a stresszre adott válaszrendszerük hatásait, a stressz felhalmozódhat, és egészségügyi kihívássá válhat.

Milyen hatásai lehetnek a stressznek?

Előfordulhat, hogy időnként stresszesnek érezzük magunkat, de ha hosszabb ideig ismételten ki vagyunk téve különböző stresszoroknak, abban az esetben már krónikus stresszről beszélünk. Mivel a szervezet stresszválasz-rendszere nem úgy formálódott, hogy folyamatosan aktiválódjon, ennek az egészségre és napi teendőinkre gyakorolt hatása jelentős lehet.

Különböző mentális, lelki és fizikai okai lehetnek.

Lelki stressz okai:

  • Gyenge önbecsülés, önbizalom, önszeretet, önelfogadás hiánya
  • Bántó családi környezet, rossz gyerek-szülő kapcsolat
  • Negatív munkahelyi, iskolai légkör, barátok hiánya
  • Haláleset, egy szeretett személy elvesztése, magány
  • Anyagiak, életkörülmények miatti aggódás
  • Félelem a másokkal való konfliktusoktól
  • Félelem a változástól, változtatástól
Mentális stressz

Mentális stressz

Mentális stressz okai:

  • Túlterheltség
  • Túlzott ambíciók, irreális célok,
  • Információáradat

Rossz időbeosztás, önmenedzselés

Fizikai stressz okai:

  • Szélsőséges fogyókúrák
  • Menniységi vagy minőségi éhezés
  • Ételintolleranciák, ételallergiák
  • Alacsony sejtvitalitás helytelen táplálkozás miatt
  • Gyulladás, autoimmun betegségek, krónikus fertőzések
  • Túl sok fizikai aktivitás okozta mellékvese kifáradás
  • Kevés vagy rossz minőségű alvás

Ha ezeket az okokat nem kezeljük hatékonyan, idővel a stressz súlyosabb problémák kialakulásához is vezethet, mint például depresszió, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, emésztési problémák.

Stressz és az inzulinrezisztencia

A mellékvese termeli a kortizol nevű hormont, melynek fontos feladata, hogy egy esetleges harc, támadás esetén túlélő üzemmódba kapcsolja a testünket, így készítve fel az erőkifejtésre, amelyet pl.a menekülés-futás esetén izommunkába szükséges fektetni. Kortizol hatására a sejtek egyszerű cukor (glükóz) felvétele csökken, blokkolva az izomsejtek inzulinreceptorait, hogy az izmok átmenetileg ne tudjanak glikogént építeni a vérben keringő cukoról, így biztosítva a magas vércukorszintet. A vérben keringő cukor ily módon azonnal energiaként hasznosul.

Az inzulinrezisztencia akkor alakul ki, ha a mellékvese huzamosabb ideig túl sok kortizolt állít elő, így a sejtekben nem átmeneti, hanem állandó inzulinrezisztencia jön létre.

Stressz és az emésztés

Stressz és az emésztés

A stressz hatása táplálkozási szokásainkra és emésztésünkre jelentős lehet, ami étvágyingadozáshoz, különböző emésztési problémákhoz, esetleg irritábilis (áteresztő) bél szindrómához vezethet. Ennek az az oka, hogy a központi idegrendszerben az aktivált “üss vagy fuss” válasz azonnal leállítja az emésztést – korlátozza a véráramlást, lassítja az emésztőizmok összehúzódását és csökkenti az emésztéshez szükséges gyomorsavat, emésztőenzimeket. Ez azért történik, mert a testünk elsősorban mindig a túlélésért küzd, tehát a fontosabb funkciókat helyezi előtérbe, pl. az erősebb szívműködést, annak érdekében, hogy felkészítsen a támadásra vagy az észlelt fenyegetéstől való menekülésre.

Egy stresszes időszak után a szervezet „helyreállítási módba“ lép, amikor az étvágy fokozódik, éhesek leszünk. Ugyanakkor az anyagcsere sebessége csökken az energiatakarékosság érdekében, ami azt jelenti, hogy a test nagyobb valószínűséggel tárolja a zsírt – különösen a has körül.

Krónikus stressz akár az étvágyat is elnyomhatja, ami fogyáshoz is vezethet. Míg egyesek teljesen belassulnak, amikor stresszesnek érzik magukat, mások akaratlanul is többet mozognak.

Stressz és a táplálkozás

A stressz és az étrend mindig is összefüggött. Sokkal valószínűbb, hogy valaki, aki egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást folytat, sokkal kevésbé lesz stresszes, mint az, aki helytelenül táplálkozik. Stresszes állapot során az emésztőrendszer nagy terhelésnek van kitéve – az étrend megváltoztatása kardinális lehet ahhoz, hogy fizikailag és érzelmileg is jobban érezzük magunkat.

 

Kerülendő élelmiszerek:

Koffein

A leginkább a kávéban, teában, üdítőitalokban található meg, ezek fogyasztása csökkenti a stressz kezelésének képességét. Stimulánsként működik, ami miatt a mellékvesék több hormont szabadítanak fel, pl. kortizolt, melynek szintje már eleve magas lehet a szervezetben esetlegesen jelen lévő terhelés miatt . A magas koffeinszint szintén hozzájárul az álmatlansághoz és az idegességhez, amelyek szervesen kapcsolódnak a stresszhez.

A koffeinfogyasztás kimerítheti a szervezetből az energiatermeléshez szükséges magnézium és az anyagcserét fokozó B-vitaminok szintjét is.

Alkohol

Sokan fordulnak az alkoholhoz, mint a stressz kezelésének eszközéhez. Bár azonnali nyugtató hatással lehet a testre, hosszú távon az alkohol elmélyíti a stresszt az emberek életében. Az alkoholfogyasztás olyan szövődményekhez vezethet, mint a függőség, és megterhelheti az általános egészséget. Az alvási problémák, az idegesség és a bőrirritáció gyakori mellékhatások, mivel az alkohol miatt a szervezet nagyobb mennyiségű adrenalint szabadít fel, és befolyásolja a vércukorszintet.


Magas zsír- és cukortartalmú élelmiszerek

A feldolgozott és cukros ételek iránti vágy fokozódhat stressz esetén, de fontos, hogy kerüljük ezek fogyasztását. A cukor rövid energialöketet és átmeneti enyhülést biztosít, de ezt gyorsan követi a cukorszint hirtelen leesése, amikor a vércukorszint összeomlik, tulajdonképpen egy cukorhullámvasútra juttatva szerezetünket. Ez ingerlékenységhez és fokozott étkezési vágyakozáshoz vezethet, ami megterhelheti a testet. A feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak hidrogénezett vagy oxidált zsírokat, amelyek gátolhatják a sejtmembrán és az idegek egészségének védelméhez szükséges alapvető zsírok termelését.