Az ösztrogéndominancia, bár egyelőre nem hivatalos diagnózis, napjainkban gyakori egészségügyi kihívás megannyi nő, ugyanakkor férfi számára.

Megértéséhez először érdemes megismernünk, milyen kölcsönhatásban van az ösztrogén és a progeszteron a szervezetünkben.

Laborvizsgálatokban a hormonszintek a normál tartományon belül lehetnek, de ez nem zárja ki az ösztrogéndominancia jelenlétét.

Az ösztrogén egy gyűjtőfogalom, amelyet 3féle hormon képez:

Ösztron – egy gyengébb hormonforma, amely magasabb a posztmenopauzában lévő nőknél,

Ösztradiol – a leggyakrabban előforduló hormonforma

Ösztriol – ez a forma segíti felkészíteni a szervezetet a szülésre.

Ezeket az ösztrogéneket elsősorban a petefészkek állítja elő, de a mellékvesékben és a zsírszövetekben is termelődnek.

Az ösztrogének számos szerepet játszanak a szervezetben, és bár ezek közül sok a szaporodáshoz kapcsolódik (libidó, a női szervezet felkészítése a várandosságra, a spermiumok fejlődése), elsősorban építő hormon, a sejtburjánzásért felelős. Neki köszönhetjük az elsődleges női nemi jegyek kialakulását: mellek, illetve a ciklus első felében a méhnyálkahártya felépülését és a tüsző megérését.

Az ösztrogének továbbá hozzájárulnak a kognitív, csont, szív- és érrendszeri egészséghez, valamint olyan testi folyamatokhoz, mint az immunrendszer és az öregedési folyamat.

A nőknél az ösztrogénszint a menstruáció alatti alacsonyabb szintről közvetlenül az ovuláció előtt növekszik, amit az ovuláció utáni napokban erőteljes csökkenés követ, majd a menstruáció során fokozatosan csökken. Menopauzában lévő hölgyek esetében az ösztrogén még mindig jelen van, bár sokkal alacsonyabb szinten, mint a menstruációs évek alatt.

A progeszteron más hormonok előfutára mind a férfiakban, mind a nőkben, szerepet játszik a csontfejlődésben, a kognitív funkciókban, az alvás minőségében, a vércukor egyensúlyban és az energiatermelésben. A progeszteron segít fenntartani a hormonális egyensúlyt is.

Bár a progeszteront gyakran női hormonnak tekintik a várandósságban betöltött fő szerepe miatt, a férfiaknak is szükségük van rá, főként a tesztoszteron termeléséhez. Nőknél a mellékvesékben és a petefészkekben, a férfiaknál pedig a mellékvesékben és a herékben termelődik.

 

Szerepe azért bír nagy jelentőséggel, mert az egyetlen hormon, amely szabályozni tudja az ösztrogén esetleges negatív hatásait.

Az ösztrogénhez hasonlóan a progeszteron szintje is változik a ciklus során. A ciklus korai szakaszában alacsony, az ovuláció idején lassan növekszik, majd az ovulációt követően meredeken emelkedik. Ezután közvetlenül a menstruáció előtt csökken, és visszatér a korai menstruációs ciklus alacsony szintjére. A férfiak és nők életkorának előrehaladtával az általános progeszterontermelés fokozatosan csökken, ami hozzájárul a menopauzához kapcsolódó tünetekhez a nőknél és az alacsonyabb tesztroszteron értéknél a férfiaknál.

Az ösztrogén és a progeszteron aránya a szervezetben kulcsfontosságú, ezért lényeges a kettő közti arány fenntartása. Az ösztrogéndominancia a két hormon arányának felborulásakor jön létre, melyet az ösztrogén túlsúlya vált ki.

Abszolút ösztrogéndominacia esetén az ösztrogén szintje emelkedett, relatív ösztrogéndominancia esetén az ösztrogén szintje akár referenciatartományon belül is lehet, azonban hozzá viszonyítva a progeszteron kevés. Egyszerre akár mindkettő is előfordulhat.

Ennek a hormonegyensúly felborulásnak számos negatív hatása van a szervezetre:

  • túlsúly
  • puffadás
  • ödémásodás
  • krónikus fejfájás, migrén
  • vércukorszint-ingadozás
  • pajzsmirigy alulműködés
  • fájdalmos, rendszertelen menstruáció
  • erős menstruációs vérzés
  • ovuláció nélküli ciklus
  • csökkent libidó
  • pecsételő vérzés
  • hüvelyszárazság
  • mellfeszülés
  • fibrocisztás mellek
  • csomók, daganatok
  • hajhullás
  • zsíros, pattanásos bőr
  • bőrszárazság
  • ekcéma, rosacea, csalánkiütés
  • PMS-premenstruációs szindróma: mellfeszülés, ingerlékenység, hasi görcsök, fáradtság

Az ösztrogéndominancia meddőséget, vetélést is okozhat, és különböző betegségekre hajlamosíthat, ilyen a PCOS (poliszisztás ovárium szindróma), autoimmun kórképek, allergiák, mellciszták, pajzsmirigyet érintő elváltozások, ösztrogénfüggő daganatok (mell, méh, petefészek), mióma, endometriózis.

Az endometriózis egyre több hölgyet érint, nézzük az okait.

Az endometriózis a méhnyálkahártya (endometrium) kóros elburjánzása, amely a méhen kívül, így a petefészkeken, ill. a beleken is előfordulhat.
Ezek az elvándorolt méhnyálkahártyaszigetek a ciklussal összefüggően véreznek, ennek köszönhetően pedig gyulladást, cisztákat is okozhatnak. Az ún. csokoládécisztákban a vér felgyülemlik és sötétbarnás színűvé válik.

Ha sikerül diagnosztizáni az endometriózist, mindenképpen ajánlatos leásni a kiváltó okok gyökeréhez, nem csak a tüneteket kezelni. Erre különböző lehetőségek vannak, melyek személyre szabottan a leginkább célravezetőek, de első lépésként a petefészket stimuláló ételeket javasolt kiiktatni, ugyanis a petefészek anyagcsere-típusba tartozó hölgyek a leginkább hajlamosak az ösztrogéndominancia kialakulására. Kerülendőek a vörös-és vadhúsok, erősen csípős, fűszeres ételek és a tejtermékek. A tejtermékek fogyasztását egyébként sem ajánlom, mert az állati eredetű tejtermékek alapból az ösztogénszint emelkedését okozzák. Kivétel lehet a kis házi négylábúak, kecske, birka teje és az abból készült hosszan érlelt sajtok.

Az endometriózis egy gyulladásos állapot, ezért érdemes a gyulladáskeltő ételeket elkerülni. A glutén egyértelműen kizárható, de az olajos magvak, növényi olajok is kerülendőek a gyulladáskeltő omega 6 tartalmuk miatt.

Ajánlatos kerülni a xenoösztrogéneket. Ezek olyan vegyületek, melyek a bőrön, orrnyálkahártyán, emésztőrendszeren a szervezetünkbe jutva képesek az ösztrogént mimikálni, így megzavarva a hormonháztartást. Sajnos, számos kozmetikumban, tisztálkodási szerben, műtrágyában, műanyagban, rovarirtóban megtalálhatóak. Lehetőség szerint válasszunk természetes alapanyagú, bio- és natúr kozmetikumokat, adalékanyagoktól mentes termékeket.

 

Rengeteg embert érint a pajzsmirigy-alulműködés, mely szintén összefüggésbe hozható az ösztrogén túlsúllyal.

A véráramban található hormonmennyiségnek csak kisebb része marad „szabadon” (free T4 és T3, fT4 és fT3), de csak ennek a kis mennyiségnek van hormonális aktivitása. A fennmaradó rész fehérjéhez kötött.

Ha a vérből vagy nyálból vett minta alapján az ösztrogén szint emelkedett mennyiséget mutat, akkor a májban több ún. TBG, azaz pajzsmirigyhormon kötő fehérje termelődik. Az ösztrogéndominancia következtében a T4 és T3 hormonok nem képesek szabadon maradni, fehérjéhez kötötten keringenek a véréramban, nem tudnak receptorokhoz csatlakozni, így a hormonális hatásukat sem tudják kifejteni.

Legtöbb esetben a pajzsmirigy alulműködés tüneteivel kezelt hölgyeknél csak az agyalapi mirigy által termelt TSH szintjét monitorozzák.

Abban az esetben, ha a TSH emelkedett, megkezdik a szintetikus T4 hormonpótlást, hiszen ettől a TSH lecsökken, ily módon kezelve az alulműködést és a problémát.

Ilyenkor azonban fontos lenne a fT4, az fT3 szintjét is vizsgálni. Ha ezeknek a száma alacsony, érdemes utánajárni, mi okozhatja. Következő lépésként az ösztrogén és progeszteron szintek mérésére lehet szükség.

A hormonegyensúly visszaállítása érdekében nagyon fontos az ösztrogén csökkentése. Ehhez a legcélravezetőbb egy személyre szabott anyagcsere-típus diéta beállítása, hiszen az ösztrogéndominancia hátterében szinte minden esetben életmódra visszavezethető tényezők állnak.

Sokat tehetünk már azzal is, ha kerüljük a hidrogénezett növényi, ill. finomított olajokat, péksüteményeket, feldolgozott- és gyorséttermi élelmiszereket, koffeint, alkoholt. A testmozgás elősegíti a kiegyensúlyozott hormontermelést, fokozza az endorfin termelődést, ha beépítjük a mindennapjainkba.

Érdemes körültekintően eljárni, hiszen a fizikai okok mellett a lelki és mentális okokat sem szabad elhanyagolni, hiszen az egészség nem csak a fizikai testünk megfelelő működödését jelenti, hanem azt, hogy testi-lelki-szellemi egészként-egységként kitűnően funkcionálunk.