A magnézium egyike azon legfontosabb mikroelemeknek, amelyre a szervezetnek szüksége van.
A gyümölcsök és zöldségek ma már kevesebb magnéziumot tartalmaznak mint 50 évvel ezelőtt a műtrágyázásnak köszönhetően– a feldolgozás során ennek az ásványi anyagnak körülbelül 80%-a el is tűnik az élelmiszerekből.
A magnézium több mint 300 enzimrendszer kofaktora, amelyek szabályozzák a különböző biokémiai reakciókat a szervezetben:
- a fehérjeszintézist,
- az izom- és idegműködést,
- a vércukorszint- és vérnyomás szabályozását,
- szükséges az energiatermeléshez, az oxidatív foszforilációhoz és a glikolízishez.
- hozzájárul a csontok, fogak szerkezeti fejlődéséhez,
- szükséges a DNS, RNS és az antioxidáns glutation szintéziséhez,
- szerepet játszik a kalcium- és káliumionok aktív transzportjában is a sejtmembránokon keresztül, ez a folyamat fontos az idegimpulzus-vezetéshez, az izomösszehúzódáshoz és a normál szívritmushoz.
- megakadályozza a kalcium lerakodását az érfalakon, a vérrögök képződését,
- segít megelőzni a kalcium tartalmú vesekövek továbbá az epekövek kialakulását,
- a PMS tüneteinek enyhítésében és megelőzésében jelentős szerepet tölt be.
Egy felnőtt szervezete kb. 25 g magnéziumot tartalmaz, ennek 50-60%-a a csontokban, a többi nagy része pedig a lágyszövetekben található. A teljes magnézium kevesebb mint 1%-a van a vérszérumban, emiatt a legtöbb magnéziumhiányban szenvedő embert nem diagnosztizálják, mert a vér magnéziumszintje nem tükrözi pontosan, hogy mennyi magnézium raktározódik a sejtjeinkben. Arról nem is beszélve, hogy az alacsony magnéziumszint jelei csak akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor hiány lép fel.
A tünetek közé tartozik a gyengeség, az étvágytalanság, a fáradtság, az émelygés és a hányás. De a tünetek és azok súlyossága attól függ, hogy milyen alacsony a magnézium szintje.
Ellenőrizetlenül a magnéziumhiány bizonyos krónikus betegségek fokozott kockázatával járhat, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, migrén és Alzheimer-kór.
Előfordulhat, hogy a magnéziumnak lehetnek hashajtó hatásai érzékeny emésztőrendszer esetén, ezért érdemes olyan formát választani, amely jól hasznosul és amellett nem laxatív.
Számos formája létezik:
Magnézium oxid, kabonát, szulfát, klorid, citrát, malát, laktát, (bisz) glicinát, orotát, treonát, aszkorbát.
Ezek közül a magnézium szervetlen formái, mint a –szulfát, –oxid, –karbonát, –hiroxid alig hasznosulnak, viszont képesek laza székletet okozni, ill. lekötik a gyomorsavat.
A magnézium-biszglicinát a magnézium glicin aminosavval alkotott sója. Fokozza az inzulin hatékonyságát, jelentősen mérsékeli a glükóz – és így a szénhidrátok – vércukorszintet megemelő hatását. A glicinről ismert, hogy nyugtató hatású, ezért segíthet csökkenteni az álmatlanságot, a stresszt és a szorongást. Cukorbetegség, inzulinrezisztencia, szív- és érrendszeri, valamint idegrendszeri kórképek esetén hatékony lehet ennek a formának a fogyasztása.
A magnézium citrát, mely a magnézium citromsavval alkotott sója, szintén jó oldhatósággal és biológiai hozzáférhetőséggel rendelkezik. Elemi magnéziumra és citromsavra bomlik a szervezetünkben. Az idegek, fogak, csontok, valamint a szív és érrendszer magnézium ellátását kiválóan biztosítja. Ha valaki székrekedéssel küzd, inkább javasoltabb ezt fogyasztani, mert a belekben vizet koncentrál, enyhén hashajtó lehet. Hatékony szorongás, depresszió, stressz esetén. Javasolt étkezések között fogyasztani, az étkezés előtt 1 órával.
A magnézium malát, a magnézium almasavval alkotott sója. A maláthoz kötött magnézium nem okoz hasmenést. Az almasavhoz kapcsolt magnézium további előnye, hogy az almasav a sejtek energiatermelő folyamatába lépve (Szent-Györgyi – ciklus) elősegítheti az ATP molekula képződését, mely a szerveztünk működéséhez szükséges energiatároló egység.
Krónikus fáradtság valamint fibromialgia esetén is javasolt.
Ezen magnézium formáknak más-más előnyeik vannak, ezért választáskor érdemes figyelembe venni az egyedi érzékenységeket. Javaslom kúra-szerűen váltogatni és olyan forma mellett dönteni, amelynek jó a hasznosulása.
