Miért fontos a mikrobiom – egyensúly?

Az elmúlt években számos kutatás és tanulmány látott napvilágot, egyre több könyv jelenik meg mikrobiom témában, ezért mindenképp érdemes górcső alá venni, mit is jelent, miért vannak a szervezetünkben, miért élnek velünk együtt?

A mikrobiom, ezen belül is az enterom egy teljes ökoszisztéma, amely a bélrendszer különböző szakaszaiban, testsúlytól, életkortól, földrajzi elhelyezkedéstől, táplálkozásunktól függően, különböző mennyiségben és összetételben fordulnak elő.

Az ujjlenyomathoz hasonlóan minden emberé egyedi, jelképezi mindazokat a hatásokat, amelyeknek életünk során kitettük szervezetünket.

Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese, a testtömeg nagyjából 10%-a, körülbelül 6-8 kg.

Ez egy nagyon dinamikusan változó életközösség, melynek kialakulása születésünk pillanatában kezdődik.

A legideálisabb, ha egy csecsemő hüvelyi szülés következtében jön a világra, így azonnal kapcsolatba kerül az édesanya hüvelyi mikrobiomjával, a hüvelycsatornán áthaladva megkapja azokat a baktériumokat (Prevotella), amelyek a saját mikrobiomja felépítéséhez szükségesek, ezzel egyidejűleg elindítva a szervezet normál immunvédekezését.
Ezért is fontos lenne, ha már a várandósság során az anya olyan ételeket fogyasztana, amelyek elősegítik a hasznos baktériumok fenntartását.

A császármetszéssel született babák ezen a téren hátránnyal indulnak, hiszen ők egy kórház steril szobájában töltik első napjaik nagy részét, így egy teljesen más flórát kapnak, amely már korai gyerekkorban gyengébb immunvédekezéshez vezethet.

Szerencsére egyre inkább elterjedt orvosi körökben, így egyre több kórházban alkalmazzák császármetszés után a mikroszülést, ami azt jelenti, hogy gézlappal kenetet vesznek az anya hüvelyéből, ill.végbeléből, ezzel áttörlik a baba szemét, száját, arcát és a bőrét.

Császármetszéssel született babáknál a bőrön található Streptococcusok, Staphylococcusok aránya is magasabb lehet.

Az is kimutatható, hogy a szoptatott és tápszeres babák mikrobiomja eltérő, természetesen a szoptatott babák előnyére.

Szoptatás ideje alatt a cukrokat, oligoszacharidokat lebontó baktériumok vannak túlsúlyban, majd ahogy szilárd élelem is kerül a szervezetbe, a bél mikrobiomja is alkalmazkodik, 1 éves kor körül változatosabbá válik.

Egy 3 éves gyermek mikrobiom összetétele hasonló a felnőttekéhez.

Az étkezésen kívül a mikroflórában bekövetkező legnagyobb változást az antibiotikumok szedése idézi elő. Sok esetben indokolatlanul magas az antibiotikum fogyasztás aránya, amely drasztikusan beleszól a baktériumok világába, hiszen a hasznosakat ugyanúgy pusztítja mint a károsakat. Egy esetleges kúra után érdemes odafigyelni az esetleges újjáépítésre, hiszen immunrendszerünk 80%-a a belekben található, így a jó bacik csökkenésével egyre magasabb a különböző vírusos és bakteriális megbetegedések kockázata, ahogyan az autoimmun betegségeké is.

A mikobiom összetétele nagyban függ az étkezéstől, de ez fordítva is igaz, a baktériumaink képesek beleszólni az ételválasztásunkba. Idegi pályákon keresztül jelzéseket küldenek az agyba, amely arra ösztönöz minket, hogy azokat az ételeket együk, amelyek az adott baktériumok túlélését szolgálják, függetlenül attól, hogy ez a gazdaszervezetnek hasznos vagy ártalmas-e. Pl. a cukros ételek, italok utáni sóvárgás, túlzott szénhidrát fogyasztás.
Erre mindenképpen szükséges odafigyelni akár már gyerekkorban, hiszen ha túl sok kerül be a fenti ételekből, tápláljuk a patogén baktériumokat, melyek emiatt dominálni fognak a bélrendszerünkben, számos egészségügyi kihívást elindítva.

A mikrobák képesek olyan vegyi anyagokat kibocsátani, amelyekkel megjutalmaznak minket, ezzel bebiztosítva azt, hogy ismét újabb adag, pl. gyorséttermi étellel lássuk el őket.

Ha a jó baktériumok vannak többségben, képesek vajsavat előállítani, ami a bélfal sejtjeinek és az idegsejteknek is hasznos, valamint gyulladáscsökkentő hatású.

Ételeink minősége, színessége, az életkor, a stressz, az alvás, hormonegyensúly-felborulás, különböző betegségek nagy mértékben befolyásolják a batériumközösségünket. Különböző gyógyszerek, mint pl. savlekötők, fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók kedvezőtlenül befolyásolhatják.

Gyakorlatilag bélflóra-átültetést jelent, melynek során egy közeli hozzátartozó székletéből juttatnak jótékony törzseket a páciens vastagbelébe kolon hidroterápiás eljárással.
A kezelések 90%-ban pozitív eredményt muatatnak, sikeresen kezeltek már gyulladásos bélbetegségekben, Parkinson-kórban és Sclerosis multiplexben szenvedő betegeket is.

Legoptimálisabb, ha anyagcsere, ill. hormontípusunknak megfelelően étkezünk, azokat a baktériumokat táplálva, amelyek segítik a mindennapjainkat és kedvezően hatnak ránk.

Lehetőség szerint minden étkezésünk tartalmazzon jó minőségű zsírt, fehérjét és szénhidrátot. A mikorbiom állapota képes akár rövidebb idő alatt is javulni, érdemes a táplálkozás megreformálásával kezdeni.