Egy aprócska mag története– a növényeknek saját lelkük van, csakúgy, mint mindennek, ami ezen a FÖLDÖN él. Akárcsak az embernek, állatnak és rovarnak egyaránt. A növénynek is saját lelke van. Sokszor bebizonyosodott, hogy egy növény reagál a felé küldött érzésekre. Észleli a pozitív és a negatív rezgéseket egyaránt, és reagálni is képes rájuk. Ha szeretettel és örömmel gondoskodunk a növényről, cserébe ő is gondoskodik mirólunk. Megjutalmaz minket szépségével és hasznosságával. Mindezek eredménye olyan gyümölcs lesz, amely nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is örömet okoz.
Egy aprócska mag története – növény a testnek és a léleknek
Egy aprócska mag története
Ezért szükséges szeretettel és tisztelettel gondoskodni a növényről. Hiszen ő ugyanolyan élőlény, mint házi kedvencünk, vagy mint a családunk egy tagja. Minden kertész tudja, miről írok. Tudja, hogyan reagál egy növény, ha megsimogatjuk, ha egy pillantással kedveskedünk neki. Szintén tudja azt is, hogy a növény miként reagál, amikor levágjuk róla a felesleget, kikötjük, rálépünk vagy egyszerűen nem foglalkozunk vele többé.
Néha elég csupán a pusztító szándék gondolata is a növénnyel kapcsolatban, mert valami oknál fogva már zavar minket és inkább helyettesítenénk valami újdonsággal. Az ilyen növény elkezd hervadni, leveleket hullajtani, és gyakran felhagy a terméssel is. Persze azért akadnak a kertünkben olyan növények is, amelyek gondozásunk nélkül éppúgy megnőnek.
Oly nagyon vágynak rá, hogy termésük boldogságot, örömöt okozzon nekünk. Szépségükkel próbálnak lenyűgözni minket. Reményeik szerint, találunk számukra megfelelő helyet és elkezdjük őket értékelni. Igen, a gyomnak is lelke van. Bocsánattal forduljunk feléjük harag helyett, azért amiért ki merészkedtek nőni számunkra kedvezőtlenül akertünkben. Végtére is, egyetlen növény sem gyom.
A természetben mindennek megvan a jelentősége – vagy sem
Hányan gondolkodás nélkül tépik ki a gyomnövényeket kertjükben, miközben tudomást sem vesznek róla, hogy talán az egy gyógynövény, amely megoldás lehet bizonyos állapotokra vagy betegségekre melyek bennünk szunnyadnak.
-Egy aprócska mag története-
Ahelyett, hogy kiszárítanánk és főzetet készítenénk belőle, gondolkodás nélkül feltépjük és harcolunk vele, mintha csak a legnagyobb ellenségünk lenne.
De miért?
Néha egyszerűen csak meg kell állni és elgondolkodni, hogy miért is nő az a növény a kertemben. Mit szeretne jelezni számomra a jelenlétével. Hiszen a földünkben természetes módon növekvő növények, információval szolgálnak számunkra atalaj minőségének összetételéről. Végezetül ezek a növények különböző kártevők táplálékát is jelentik, akik gyakran a gyomokat választják a zöldségek helyett. Emiatt érdemes néhány ilyen növényt megtartani a kertben, és figyelni, hogy mi történik velük. Ily módon gyorsan beavatkozhatunk az első kártékony jelek feltűnésekor, mielőtt a zöldségünkre vetnék magukat.
Ismerje meg a kertjét
Ha már a kártevők szóba kerültek, ők sem ok nélkül kötöttek ki nálunk. Ő szintúgy jelezni szeretne nekünk valamit. Végülis ő is élőlény, akivel tudnunk kell harcolni és keresni a megjelenésének okát. Mindennek megvan a maga mozgatórugója.
Ezért a jó kertésznek jó természettudósnak kell lennie ahhoz, hogy felismerje a fajokat és családi hovatartozásukat. Képzett doktor, a növényeinek kezelésére . Jó vegyész, aki ismeri a talaj, a növények és a tápanyagok összetételét. Egy ezermester, aki ért a kerti dolgok javításához és megépítéséhez. Meteorológus, hogy megbecsülhesse, mikor kell vetni, átültetni, vágni és begyűjteni. Ismernie kell a holdnaptárt, követni a Holdat, az esőt, a folyó vizet, az elhúzódó havat és a fújó szelet.
Jó kertésznek lenni tudomány és véget nem érő tanulás. Ennek ellenére minden évben új lehetőségeket látunk arra, hogyan és mit lehetne javítani. Ahol mások a tökéletességet látják, mi ott számos új lehetőséget. Mindig van min javítani. Nem létezik tökéletes kert, mert folytonos változásban van. Éppen úgy, ahogyan az évszakok, napok és az időjárás is változik. Nem utolsósorban, ahogy a mi hangulatunk is változó, úgy hatással lehetünk arra, hogy miként formáljuk át kertünk világát. Végülis Ő egy nagy élő organizmus, mely összefonódva saját gyökereivel, kölcsönösen oda-vissza kommunikációt folytat, Önmaga létezésén belül.
Ne essünk túlzásba
Azt gondolom, hogy jobb annyi növényt tartani, amennyire megfelelő időt tudunk szánni. Néha a kevesebb több. Hiszen nem szeretnénk az összes szabadidőnket a kertben tölteni robotolással, miközben elmulasztjuk megízlelni azt a csodás érzést, amit növényeink növekedése nyújt nekünk.
Időről időre szükséges megállni és figyelni mindazt, ami körülvesz minket. Kiélvezni a pillanatnyi szépséget, ami nem fog újra ugyanúgy ismétlődni már, mivel a kép folytonosan változik. Nem csak fejetlenül ásni, kapálni, tépni, kötni, megszakadva cipelni, ültetni, átültetni, metszeni, leszedni, kivinni újból leszedni és kivinni, majd újra ásni, és körkörösen mindig ugyanaz.
Tegyük a kezünket a szívünkre. Hányszor nincs időnk még arra sem, hogy köszönetet mondjunk a terményekért, hogy megsimogassuk növényeinket. Vagy csak úgy leülni melléjük és örülni a szépségüknek. Milyen csodálatos a virága, milyen gyönyörű a termése és az erős élettel teli szára. Mondani neki pár kedves szót. Nem csak letépni róla még azt az utolsót is, amit adni tud, majd érzéketlenül kirántani a földből és eldobni. Egy Köszönöm nélkül…
Éppen ennek a hiányzó kapcsolatnak okán lesz lélek nélküli a szupermarketben vásárolt alma
Úgy néz ki, mint egy alma, az íze is olyan, mint egy almának, de mégis hiányzik belőle valami. Emlékszünk még gyerekkorunk alma ízére, amikor a nagyszülőkkel szedtük őket? Azokban az almákban volt valami varázslatos. Valami, ami pénzért nem kapható. Ott volt bennük ez a bizonyos érzés, a kapcsolat az ember és növény között.
Igen, nagyapáink még ismerték az alma értékét. Számunkra sokszor csak valami, ami a kosárba kerül és amiért fizetni kell. Az íze mindig ugyanaz. Sem érzés, sem érzék és semmi szeretet. Az, az almafa már nem nekünk dolgozik. Nem számunkra növeli az almáit. Mi történt a mi gyümölcsöseinkkel? Sokan közülünk még mindig gondoskodnak ezen gyümölcsösökről a nagyszülők után, de sajnos gyakori a beteg almák előfordulása. Már nem olyanok, mint régen voltak. Ez azért van, mert megszűnt az a régi kötelék emberek és növények között.
Kezdjük el újra szeretni almafáinkat, amit cserébe majd meghálálnak
Természetesen ehhez elengedhetetlen a szükséges ismeretek és készségek elsajátítása, valamint a megfelelő fa fajtája. Ez is arról tanúskodik, hogy őseink nagy szakértelemmel rendelkeztek. Ezért fontos betartanunk bizonyos szabályokat, és szükséges megértenünk, hogy a növény olyan, mint egy adó-vevő, amely küldi és fogadja az impulzusokat az univerzumon keresztül. Kapcsolatban áll vele, épp úgy, mint minden, ami ezen a bolygón él. Éppen ezért ismerni kell a Holdnaptárt, és követni a Hold és a bolygók állását.
