Talaj revitalizáció – Az őseinktől örökölt földet jobb állapotban kellene átadni gyermekeinek, mint amelyben ti kaptátok – Talaj revitalizálása

Az egészséges növények egészséges talajban nőnek és egészséges terméseket teremnek

“Az a nemzet, amely elpusztítja a földjét, önmagát is elpusztítja.” Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok volt elnöke.

Tehát, kezdjük az elejéről. Mi történt a földünkkel? Bizonyára hallotta a mondatot a szüleitől, nagyszüleitől, ismerőseitől vagy szomszédaitól:

  • „Olyan szép termésünk volt mindig, soha nem kellett vegyszert, műtrágyát használnunk. “
  • „Fiam, már nem éri meg termeszteni, nincs belőle haszon.”
  • „Már nem nől semmi, csak a gyom.”
  • „Muszáj permetezni és permetezni, de úgysem lesz belőle semmi.“

Rudolf Steiner már 1924 -ben figyelmeztetett az ipari műtrágyák mezőgazdasági felhasználására, és megjósolta a mezőgazdaság fejlődésének mai forgatókönyvét, ill. az egészséges élelmiszerek hiányát. Egy 1985 -ös, 1996 -os és 2002 -es svájci laboratóriumokban végzett tanulmány kimutatta, hogy az ásványi anyagok és vitaminok csökkenése a gyümölcsökben és zöldségekben 12 és 95% között volt az elmúlt 17 évben. Bővebben az alábbi táblázatban.

Menjünk vissza az időben, hogy megértsük az okot

Amikor az ember mezőgazdasági földet akart szerezni, meg kellett művelnie, de a vadonban nincs sík, megművelhető terület. Ezért felégette az erdőt, vagy lecsapolta és kiszárította a mocsarakat.

Átterrelte a folyómedreket,nem engedte, hogy kicsorduljon megmunkált földjére. Azt sem engedte, hogy más termények, gyógynövények, növények, fák és cserjék nőjenek megművelt földjén.

Ez alkalmassá tette a talajt művelésre. Minden évben felszántotta a földet, és terményeket ültetett rá, ami megélhetést biztosított számára.

Trágyázott, lovakat, teheneket, ökröket, sertéseket, juhokat és kecskéket tartott a gazdaságban. Természetesen még ez sem lehetett elég a földnek, és ezért a Szentírásból származó hagyományt tartották fenn.

 

„Hat éven át vesd be a földedet, és takarítsd be termését! A hetedikben azonban hagyd parlagon, hagyd magára, hadd egyenek róla néped szegényei! Ami pedig még rajta marad, egye meg a mezei vad. Így cselekedj szőlőddel és olajfáiddal is!” Mózes 2. könyve, a kivonulásról, 23:10, 23:11

Talaj revitalizáció

Ebben az évben a földnek volt ideje pihenni és új erőre kapni. Ily módon többé -kevésbé megtermékenyítette magát. Ezt a hagyományt még nagyszüleink is tartották.

Aztán eljött a modern, hagyományos mezőgazdaság korszaka. Mezőgazdasági szövetkezeteket hoztak létre, a földet olyan emberek kezdték művelni, akiknek hirtelen semmilyen személyes kapcsolatuk nem volt vele, mert a föld valójában nem tartozott hozzájuk.

Az emberek megőrizték kiskertjeiket, csak saját használatra termesztettek.

Eközben a szövetkezetek és agronómusaik már versengtek, kinek nagyobb a hektáronkénti hozama. Az iskolák új agronómusokat neveltek, akik igazán jól tudtak vegyi koktélokat keverni.

Talaj revitalizáció

Így millió tonna növényvédőszer került a talajba. A föld már nem feküdt parlagon, és a nehéz traktorok, kombájnok, teherautók elkezdtek mozogni a szántóföldeken, így az egész család megélhetési modelljét növénytermesztésre cserélték, hogy az egész nemzetet táplálják.

Természetesen támogatni kellett a gazdák gyermekeit, akik az új jövőre és a lakóegységek kényelmére való tekintettel, mint például a mosdók, fürdőkádak, forró csapvíz, központi fűtés, és a gyárak elképzelései alapján, elhagyták a szülői házat, hogy olyan helyeken éljenek, ahol saját családot alapítottak.

1989 után a földet visszaadták az embereknek. Sokan lelkesedéssel mentek a mezőkre. A zöldségektől a gabonákig, mindent elvetettek. A gyerekekkel, a nagyszülőkkel elindultak a mezőkre, és izgatottan várták az aratást.

Azonban nagy volt a csalódásuk, amikor sok évi kemény munka után rájöttek, hogy már nem fognak olyan minőségi zöldségeket előállítani, mint régen.

Hogy a tudásuk már nem volt elég. Hogy a zöldségek és a gabonafélék már nem olyan értékesek, mint egykor, így minden munkájuk hiábavaló.

Hirtelen szükségesnek találták a trágyázást. Trágyát kerestek, de kevés állt rendelkezésre, ezért elmentek az agronómushoz, ő adott tanácsot, mit és hogyan csináljanak.

És így öntötték a talajba, amit kaptak. Terményeiket betegségek, kártevők, aszály, fagy támadta meg, ezért keresték a megelőzés módját. Permetet vásároltak kártevők és betegségek ellen, bevezették az öntözést, és megépítették a fóliákat.

A várt eredmény így sem érkezett meg. Kiszámolták a költségeket és az elért nyereséget, majd arra a következtetésre jutottak, hogy jobb nem termeszteni semmit, inkább mindent megvenni a boltban.

Földjeiket bérbe adták magánszemélyeknek és a szövetkezetek új tulajdonosainak.Elkezdték művelni, akárcsak a szövetkezetek megjelenése előtt. A modern agronómusok új, nehéz, modern gépeket vásároltak. Új vegyszereket kezdtek használni a nyugati vállalatoktól, majd újra versenygeni kezdtek a hektáronkénti hozamokért.

A mai napig is így megy. Időközben sokan eladták a földjüket, vagy nem érdekli a sorsuk.

A talaj revitalizációja – mi történt valójában?

A talaj alapvető tulajdonsága, hogy képes táplálni a növényeket. 100 év alatt 1 cm talaj jön létre. A szilícium, az ólom, az arzén és a higany esővel kerül a talajba, de kálium, foszfor és kalcium a talajban képződik.

A talaj egy élő szervezet, ahol több mint egymilliárd baktérium él, egy gramm talajban több mint egymillió fajta baktériummal. A legnagyobb sűrűséget a talaj felső rétegében érik el. Feladatuk, hogy a szerves anyagokat ásványi sókká alakítsák, és ezáltal a talajt nitrogénnel, foszforral és kénnel lássák el.

A hatékony működés érdekében azonban segítőre van szükségük a talaj levegőztetéséhez és a szerves anyagok létrehozásához. Ezek a segítők a földigiliszták. Igen, jól olvastad, giliszták. Kimagasló szerepük van a humusz létrehozásában.

Egy hektár egészséges talajban több mint 250 000 giliszta található. Ez 25 db giliszta négyzetméterenként. Ezek a földigiliszták több száz tonna talajt fogyasztanak el és választanak ki, miközben levegőztetik és trágyázzák a talajt.

Az ürülékük valójában trágya, amely négyszer több nitrogént (N), háromszor több kalciumot (Ca) és hétszer több foszfort (P) tartalmaz, mint a környező talaj.

Felveszik az ásványi anyagokat, egyesíti azokat a növényi maradékokkal, amelyeket elfogyasztanak. Ezeket aztán szerves anyaggá alakítják.

Ez azt jelenti, hogy a talaj halott?

Ahol semmi nem nő, ahol a talaj szó szerint tömörített sivataggá vált, amely nem képes felvenni a nedvességet és baktériumok, gombák és giliszták segítségével új tápanyagokat létrehozni. Akik szerencsések voltak és nem pusztították el a földjüket, azok boldog emberek. Természetesen azok az emberek, akik rendkívül magas minőségű földeken gazdálkodnak, nem érzik ezt a problémát.

És ez történik tovább

  • Csak 2015 -ben 4 000 000 liter vegyi anyagok használtak Magyarországon. A peszticidek és veszélyeik a jövőnkre nézve
  • Ebből 2 344 861 liter csak herbicidekre esik.
  • Ugyanebben az évben hektáronként 94,53 kg ásványi műtrágyát és hektáronként átlagosan körülbelül 3 liter vegyi permetet adtak hozzá.
  • Ezért azt javasoljuk, hogy járjon utána, mi történik a Földdel, mit öntenek rá, mert ha most nem vesszük vissza, már késő lehet.

E-shopunkban lehetőségeket kínálunk, amelyek segítenek újjáéleszteni földjét és helyreállítani a benne lévő életet.

Nálunk megtalálható a mikorrhiza, a vermikomposzt, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerves műtrágyák, amelyek ellátják a talajt az elveszett ásványi anyagokkal, és pozitív hatással vannak a talaj élő szervezeteire. Szintén kínálunk biológiai permeteket betegségek és kártevők ellen. Természetesen ezt meg lehet tenni ezen lehetőségek nélkül is, de ehhez sokkal több időre lesz szüksége. Erről, a talajról szóló következő cikkünkben fogunk beszélni.