Hova tűnnek a méhek? Az ismeretink azt mutatják, hogy az emberiség vége akkor következik be, amikor a méhek eltűnnek. Ezek a félelmek indokoltak vajon, vagy nincs mitől tartanunk? Elsősorban, elemezzük ezt a jelenséget
Hova tűnnek a méhek?
A méhek eltűnése nagy kihívás az emberek számára
-Nagyszabású összeomlás-
A méhpopuláció aktuális állapota aggasztó. A megállapítások szerint, a méhbetegségekért, elsősorban az ember által okozott környezeti szennyeződések felelnek.
Röviden, a méhek éppúgy szenvednek, mint mi magunk az erősen károsított környezeti hatásoktól.
A városi területek szennyezetté válnak a különféle vegyipari tevékenységektől
A vidéket túlszennyezik a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek, gombaölők, rovarölők, gyomirtók és műtrágyák, de ami meglepő, hogy a méhészek maguk is vegyi anyagokat alkalmaznak a méhbetegségek kezelésére. A világ 20 000 méhfajtája közül a túlnyomó többség fokozatosan tűnik el.
A helyzet riasztó
A méheket tizedelő rovarirtókon kívül, itt vannak még a paraziták, akik kifejezetten pusztító hatással vannak a méhcsaládokra az általuk terjesztett vírusokkal.
Az Ázsiai méhatka (Varroa destructor) nemcsak a méhek számos ragadozóinak egyike, hanem az egyik legnagyobb ellenségei közé sorolható. Bár a méhek eltűnése évek, sőt évszázadok óta ismert jelenség, manapság ez másképp van, épp ezért szükséges, javítanunk hazánk és a világ helyzetén.
2008-ban Franciaországban a méhek pusztulási aránya 30% volt. Ez a halálozás a következő években sem változott. Az Egyesült Államokban 2007-ben riasztást adtak ki, miután egyes méhfajok tömegesen elkezdtek kipusztulni, érintve a kolóniák mintegy 60%-át. Dél- és Kelet-Amerika egyes területein a számok elérték a 90%-ot is. Ugyanezt a jelenséget figyelték meg Kínában és számos európai országban. Ennek a veszteségnek a költségét csak az Egyesült Államokban 15 milliárd dollárra becsülték. Szlovákia egyes területein az elmúlt 5 évben a méhek pusztulása évente mintegy 25%-al nőtt.
Komoly következmények
Egy dolgot viszont elfelejtettek az emberek, mégpedig, hogy a méhek szerepe az ökoszisztémában rendkívül fontos. A valóság az, hogy a beporzás az alapja annak, hogy bolygónkon táplálékhoz jussunk. A statisztikák szerint az élelmiszerek, gyümölcsök,zöldségek és gabonafélék 36% -ának előállítása a méhek hatékonyságán múlik. Már a méhek 50% -ának elvesztése is katasztrofális lenne a mezőgazdaság számára.
A világ élelmiszer-forrásai függenek ettől, amelyek már így is annyira veszélyeztetettek. Ezek a források áldozatául esnek a túlzott mezőgazdasági tevékenységeknek, az elektromágneses szennyeződéseknek, különösen ezen tényezők többféle kombinációjának, ideértve a környezeti hatások folyamatos romlását. A méhek nélkülözhetetlen szereplői a beporzásnak. Ezért csökkenteni kell a rovarirtók használatát.
Lehetséges megoldás
Hová tűnnek el a méhek?
El kell kezdeni csökkenteni a növényvédő szerek, gombaölők, rovarölők, gyomirtók és műtrágyák által okozott szennyeződést, mind a mezőgazdaságban, mind pedig otthon a kertben. Értelmetlen a gyümölcsösök napközbeni permetezése, amikor hétágra süt a Nap. Ugyanígy értelmetlen gyomirtást végrehajtani a veteményeskertben és a ház előtt.
Egyszerű megragadni a kémiai vegyületet, és ráfújni a ház körül minden élőre, hogy végezzünk a nem kívánatos kártevőkkel, vagy növényekkel. Azonban velük együtt elpusztítjuk az összes többi hasznos élőlényt, ideértve a méheket is.
Szükséges áttérni a bio/öko méhészetre, mezőgazdaságra, és abbahagyni a méhek kínzását újabb felesleges kémiai beavatkozásokkal. Rajtunk embereken múlik ezt a problémát megváltoztatni. Először tegyünk rendet a saját udvarunkon és házunk körül, hogy példát mutassunk ezzel más gazdák és erdészek számára. Végül is ugyanolyan emberek, mint mindenki más, akik hasonlóképp a méhekhez, szeretnének tiszta országban élni, tiszta vizet inni és egészséges ételeket enni. Ezen együtt változtathatunk. Rajtunk múlik, hogyan döntünk és milyen irányba haladunk.
A méhállományok biológiai vizsgálata Mayer (1992) szerint
A méhállományok biológiai vizsgálatának célja azon természeti törvények betartása, amelyek a méhek egészségi állapotáról és életkörülményeiről szól, miszerint a méhállományok, nem kényszeríthetőek olyan életkörülmények közé, ahol a külső beavatkozás ellenkezik és szembe megy a természet törvényeivel. Ahogy az évszakok változnak, úgy változik a természet életritmusa és ez által a méhek élete is.
A biológiai vizsgálatok során nem csupán a méhek természeti törvényeiről és életkörülményeik betartásáról van szó, hanem az erős méhkasok főhordásra való felkészítéséről is, amely nemcsak a méhészet fejlődésének, hanem magának a méhésznek és gazdaságának is kedvez. A feltétel tehát: gondoskodni kell a méhcsalád megfelelő megújulásáról még a nyár folyamán, figyelembe venni a környezeti igényeiket, odaadóan törődni velük, ösztönözni őket és feltölteni készleteiket azon területeken, ahol a mézhordás befejeződött.
Összegzésként hangsúlyozandó, hogy a méhcsaládok biológiai kezelése során fontos a harmóniára törekedni, mert a méhek így képesek csak a legjobb mézhozamot nyújtani, megfelelően áttelelni és tavasszal fejlődni. A méhcsaládokért tett összes erőfeszítést csak akkor koronázhatja siker, ha egész évben törekszünk a megfelelő biológiai kezelésekre.
