Az első ember, aki 1676-ban leírta a baktériumokat, Anton van Leeuwenhoek tudós volt. 1982-ben a tudósok megtanultak inzulint készíteni a baktériumok segítségével. A baktériumok befolyásolják az életünket, körülöttünk és bennünk is megtalálhatóak. Minden, ami a Földön él, a talajból származik, az embert is beleértve, ezért ne csodálkozzunk azon, hogy mi magunk is baktériumok hordozói vagyunk. Több mint 2 kg ilyen lény van a testünkben. A levegőben, a vízben, a talajban élnek, előfordulásuk itt a legmagasabb.
Baktériumok, talaj és növény
A talaj egy élő szervezet, egy grammban több mint egymillió baktérium él, köztük több mint egymillió faj. A legnagyobb sűrűséget a talaj felső rétegében érik el. Feladatuk a szerves anyagok ásványi sókká történő átalakítása, és ezáltal a talaj nitrogénnel, foszforral és kénnel való ellátása. A hatékony működéshez segítségre van szükségük, melyek levegőztetik a talajt és szerves anyagokat hoznak létre.
Ezek a segítők a földigiliszták. Ők nagyon fontosak a humusz létrehozásában. Egy egészséges talajban hektáronként több mint 250 000 földigiliszta található, ami 25 földigilisztát jelent 1m2-re. Ezek a giliszták több száz tonna talajt emésztenek fel, és egyúttal ki is választják, miközben levegőztetik a talajt és a trágyát. Ürülékük valójában olyan műtrágya, amely négyszer több nitrogént (N), háromszor több kalciumot (Ca) és hétszer több foszfort (P) tartalmaz, mint a környező talaj. Beveszik az ásványi anyagokat és kombinálják azokat a növényi maradványokkal, amelyeket fogyasztanak. Ezeket aztán szerves anyaggá alakítják. A növények 90% -ához gomba szükséges a növekedéshez. A gomba körbeveszi a növény gyökerét és behatol a szövetébe.
Ezután hálózatot képez, amely a növényi sejtek alakját formálja. A növény ezerszeresére bővíti gyökérzetét, amelyen keresztül nedvességet és tápanyagokat vesz fel a talajból. Ezt a gyökerek és gombák közötti szimbiotikus kapcsolatot mycorrhiza-nak nevezik. A növényvédő szerek használata miatt a giliszták és baktériumok száma rendkívül lecsökkent.
Laboratóriumi körülmények között, az alacsony baktériumtartalmú talajban élő növények vizsgálata műtrágya hozzáadásával összehasonlíthatatlanul rosszabb eredményeket hozott, mint a nagyobb baktériumszámú és semmilyen műtrágya hozzáadása nélküli növények termesztése.
Hogyan működnek a baktériumok?
A mikroorganizmus fogalmába minden olyan élőlény beletartozik, amely olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem látható. Ezek közül a leggyakoribbak a baktériumok. Ezek több mint 3,6 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg. A Földön több baktérium van, mint bármely más életforma. Súlyuk nagyobb, mint az összes növény és állat együttvéve. Szeretik a nedvességet, a hőt, a tápanyagokat, sokféle formában és méretben előfordulnak.
Ezek közül a leggyakoribbak
- Cocci – gömb alakú vagy ovális alakú baktériumok, amelyek hasonlítanak a golyókra.
- Bacillusok (pálcikák) – baktériumok kis tabletták vagy rudak formájában.
- Csavart – hosszú baktériumok spirállá sodródtak, mint egy dugóhúzó.
Minden baktérium csak egy sejtből áll. Belseje egyszerűbb, mint más cellák belseje. Tartalmazza azt a citoplazmát, amelyben apró riboszómának nevezett molekulák lebegnek. A riboszómák kódolt DNS segítségével konstruálják a sejt azon részeit, amelyben találhatók. A baktériumoknak farka is lehet, ún ostor. Ezzel egyetlen másodperc alatt akár a hosszuk százszorosát is meg tudják tenni.
Hogyan szaporodnak a baktériumok?
A baktériumok nem tudják, hogyan növekedjenek, de képesek osztódni és ezáltal növelni számukat. Amikor egy baktériumsejt elér egy bizonyos méretet, elkészíti a DNS másolatát. Ezután két új, azonos sejtet alkot, amelyek mindegyikének megvan a maga DNS-e. Ily módon a sejtek folyamatosan szaporodnak. 12 óra alatt egy baktériumsejt akár 70 milliárd új sejtre osztódhat fel.
Baktériumok a talajban
Egy hektár egészséges talaj körülbelül 2500 kg baktériumot tartalmaz. A talaj szó szerint tőlük függ. Pontosan ezért jelentek meg a piacon olyan termékek, mint a NovaFerm vagy a Bactofil. A NovaFerm termékeket lombtrágyázásra is fel lehet használni, ami azt jelenti, hogy a gyártó nemcsak a trágyázás, hanem a növényvédelem fogalmát is kielégíti, nemcsak a kártevők, hanem a betegségek ellen is. Minden NovaFerm termék folyékony formában van. Hosszú évek óta problémát jelent a baktériumok tétlen működtetése, hogy egy üvegben tovább élhessenek. Az egyedülálló összetételnek és a hosszú tesztelésnek köszönhetően ezek a baktériumok inaktiválódtak a palackban, ami ma már szabadon hozzáférhetővé tette őket a nagyközönség számára. Korábban az önindító hozzáadása után a baktériumok elszabadultak, működni kezdtek, és nem tartottak a palackban. Ebben az esetben az aktiválás csak a talajba történő beépülés vagy a levélre való aplikálást követően történik vízzel való hígítás után. Minden baktérium összekeverhető más növényvédő termékkel.
Ismerkedjen meg az egyes készítményekben található baktériumokkal
A baktériumok birodalmában vannak olyan fajok, amelyek méreganyagokat termelnek, így belülről megbontják a rovar sejtfalát, és lebomlanak. Ezek közül a legismertebb a Bacillus thuringiensis (Bt) baktérium. Ez a mikroba természetesen megtalálható a talajban, a vízben, a növényekben, sőt csak kis mértékben a pillangókban és lárváikban. Általánosan használt rovarirtók közé tartozik a Bacillus thuringiensis kurstaki (BTK), israelensis (Bti) és a Aizawa (Bta) törzs. Specifikussága miatt ezeket a rovarölő szereket szervesnek tekintik, az emberekre, a vadon élő állatokra, a beporzókra és a hasznos rovarokra alig vagy egyáltalán nem hatnak, ökológiai gazdálkodásban használják őket. A Bacillus thuringiensis baktériumot a NovaFerm Viva tartalmaz. Szelektíven elpusztítja a talajban lévő káros rovarokat és fonálférgeket, mint pl. drótférgek, cserebogarak, lárvák, lepkelárvák, más bogarak lárvái, kétszárnyúak lárvái és bábjai. Ez a baktérium fennmarad a levelek felszínén, és így a NovaFerm Orion hatással van a pillangó hernyókra is.
Baktériumok a NovaFerm készítményekben
A NovaFerm Orion és a NovaFerm Viva termékek a Photorhabdus luminescens baktériumot is tartalmazzák, és halálos baktérium a lárva stádiumú rovarok számára. Amikor a fonálféreg megfertőzi a rovarokat a lárva stádiumában, a Photorhabdus luminescens felszabadul a véráramba, és toxinok termelésével gyorsan (48 órán belül) megöli a rovar gazdaszervezetet. Emellett enzimeket választ ki, amelyek lebontják a fertőzött rovarok testét és biokonvertálják azokat tápanyagokká, amelyeket a fonálférgek és a baktériumok egyaránt felhasználhatnak. Ily módon mindkét szervezet elegendő tápanyaghoz jut, amely sokszorosodni képes (vagy fonálférgek esetén szaporodni tud). A baktériumok fejlődésük során kerülnek be a fonálférgek utódaiba, ily módon megszünteti a nedvszívó és faló kártevőket is, mint a levéltetvek, tripszek és lepkék.
Egy másik baktérium, a Bacillus licheniformis, amely szelektíven lebontja a kórokozó gombákat a növények levelein és szárain, a szaprofita gombák megzavarása nélkül. Széles körű aktivitással rendelkezik olyan növénybetegségek ellen, mint a Sclerotinia, a Bothritis, a Fusarium, a Cladosporium, az Alternaria, a Plasmopara, a Cercospora, az Uncinula, a Venturia, a Phodospharea, a Puccinia és a Phoma. Ez a baktérium megtalálható a NovaFerm Sirius-ban is.
Nitrogént megkötő baktériumok
Az Azotobaktériumok a szabadon élő baktériumok, amelyek megkötik a nitrogént – ellentétben a Rhizobium fajokkal – normál módon megkötik a molekuláris nitrogént az atmoszférából, anélkül, hogy szimbiotikus kapcsolatban lennének a növényekkel, bár egyes fajok a növényekhez kapcsolódnak. Különféle enzimekkel rendelkeznek a nitrogén megkötéséhez. A nitrogén megkötési folyamata rendkívül érzékeny az oxigén jelenlétére, ezért az Azotobacter kifejlesztett egy speciális védekező mechanizmust az oxigén ellen, nevezetesen az anyagcsere jelentős fokozását, amely csökkenti az oxigén koncentrációját a sejtekben. A nitrogén megkötése fontos szerepet játszik a nitrogén körforgásában. Azotobacter szintetizál néhány biológiailag aktív anyagot, köztük néhány növényi hormont, például az auxinokat, ezáltal serkenti a növények növekedését. Bontja a talajból a nehézfémeket, mint a kadmium, a higany és az ólom. Egyes fajok biológiailag lebonthatják a klórtartalmú aromás vegyületeket is, pl. a korábban rovarirtóként, gombaölőként és gyomirtóként használt 2,4,6-triklór-fenolt, de később mutagén és rákkeltő hatásúnak bizonyult.
A Bacillus nemzetség baktériumai
A Bacillus subtilis baktérium megtalálható a talajban, valamint a kérődzők és az emberek bélrendszerében. Vakcinaként használják a talajban. Ismert, hogy szimbiotikus kapcsolatban áll az Azotobacter fajokkal. Ez a két baktériumtípus együttesen csökkenti az oldhatatlan foszforszintet a talajban, és a talaj profitál e szimbiotikus kapcsolatból a foszfor felhalmozódása miatt. A foszfor így csapdába esik a talajban. A Bacillus subtilis más fajokkal is együttműködik azáltal, hogy elősegíti a foszfátkötések felszabadulását és a foszfát elosztását a különböző növények számára az egész vegetációs időszak alatt. Endospórái akár 6 évet is életben tudnak maradni az űrben, ha olyan porszemcsék borítják őket, amelyek megvédik az UV sugárzástól.
A Bacillus megaterium mindenütt jelen van a minket körülvevő környezetben. Amellett, hogy gyakori talajbaktérium és endofita, megtalálható különféle élelmiszerekben (beleértve a mézet is, amelyben a legtöbb mikroorganizmus nem növekszik), valamint különféle felületeken.
A piacon megtalálhatóak más hasonló összetételű termékek is, amelyek talajmegújításra szolgálnak nitrogénmegkötő baktériumokkal és más baktériumok, akár indítóként, akár hordozóként. Ezek a baktériumok Bactofil néven találhatóak meg, és talaj baktériumtrágyaként szolgálnak. Por alakúak és tartalmazzák az Azospirillum, Azotobacter, Bacillus megaterium, Bacillus circulans, Bacillus substilis és más nemzetség baktériumait.
Nitrogén ciklus
A nitrogén a levegőben található gáz, de ebben a formában a növények számára felvehetetlen. A talajbaktériumok műtrágyává alakítják a nitrogént. A növények műtrágyát használnak növekedésükhöz. Az állatok felhasználják a növényeket, és ürülékükkel megtrágyázzák a talajt. A többi növény lebomlik a talajban és a felszínen. A giliszták és gombák az összes anyagot visszaalakítják szerves anyaggá, amelyet később a baktériumok a növények számára elfogadható nitrogénné alakítanak. A ciklus így folytatódik.
Mit tehetnek a baktériumok és hogyan segíthetnek nekünk a kertben?
- A betakarítás utáni maradványok, tarló és zöldtrágya hatékony lebontása.
- A nitrogén, a foszfor és a kálium hozzáférhetővé tétele a növények számára.
- A talaj pH-értékének beállítása semleges értékre.
- A gombák és penészgomba patogén spóráinak megsemmisítése a talajban.
- A talaj szerkezetének és biológiai tulajdonságainak módosítása.
- Műtrágyák, gombaölők és rovarölők fogyasztásának csökkentése.
Megjegyzés: A világ legragacsosabb baktériuma a Caulobacter crescentus, háromszor ragacsosabb, mint a pillanatragasztó. Saját szabadalma van a ragasztóra, melyet cukorból állít elő. A baktériumok világa még mindig felderítetlen, és még mindig számos hasznot fog hozni számunkra, akár a mezőgazdaságban, az orvostudományban, az élelmiszeriparban, az építőiparban vagy a hulladékkezelésben. Számos lehetőség és elegendő munka van számukra. Használjuk azt, amit a természet adott nekünk, hiszen ez természetes számunkra, valamint a bolygó számára is.
Egy hektár egészséges talaj körülbelül 2,5 tonna baktériumot tartalmaz.
