Ember és a talaj. Mióta világ a világ, összetartoznak. A Földön minden organizmus a talajból származik, és annak terméséből táplálkozik. Testünk egy a Földdel. A Földön minden élet, a talajtól, a víztől, a Naptól és a levegőtő függ. Ember és a talaj. Ha nem lesz talaj, élet sem lesz többé.
Miért vonzza emberek lelkének millióit a megérzése a termőtalajhoz
és, hogy gondozza a saját kis kertjét?
Ember és a talaj – sok tövis a kézben, kopott ujjak, törött körmök, végtelen kapálás, termelői kudarcok, kártevők hada, végtelen sok betegség, napszúrás, agyon áztatott talaj, sikertelen aratás, végeláthatatlan idő és fáradtság, mindez egy kertész gondja, baja. Nos, ezek egyike sem fogja elvenni a kedvünket.
Az ember oly szívesen játszik a földdel, annyira kedveli az illatát, miközben érzi a végtelen szeretetet és a belőle fakadó jót.
Nagyon várja a földből sarjadó, kibúvó hajtásokat, ahova nemrég még az apró magokat vetette, szeretettel és alázattal. Annyira kívánta, hogy kikeljenek, hogy aztán büszke pillantást vessen rájuk és learathassa szenvedélyes munkájának gyümölcsét.
Táplálkozni nem csak ásványi anyagokkal, vitaminokkal, rostokkal, enzimekkel, éterekkel telített terményekből lehet, hanem az univerzum egy parányi kis részével is, melyet a növény a bolygó kisugárzásából magába szívott.
Az univerzum azon kis szeletét, amit magába fogad az aprócska növény, és ami csodaszép érett terméssé változtatja. Így történik ez minden évben, ahogy a libák is visszatérnek távoli tájakról, őseik hazájába, hogy aztán világra hozzák utódaikat.
Ezt teszi a kertész is, mindig ugyanabban az időben újra és újra visszatér ősei földjére, magával hozva szerszámait, magvait, hogy aztán elvesse azokat a talajba, és ezáltal ismét kapcsolódhasson Földanyával, Istennel és Önmagával.
Ember és a talaj
Mintha a madarak énekelnének, hogy itt az idő, ideje indulni és kapcsolódni vele
Ideje új terményeket vetni a természet ölébe.
Mert belőle származunk, és visszatérünk hozzá.
Óvjuk törődéssel, szeretettel, mert gondjainkra bízták.
Mi mindannyian a gyermekei vagyunk ennek a Földnek, és bárki bármennyire is próbálja a lelkünket elszakítani tőle, jobb, ha tudja, hogy soha nem fog sikerülni.
A szeretet és béke uralkodjon lelketekben, hogy aztán ez a kettős, testet ölthessen ezen a Földön.
Alázattal és örömmel üdvözöljünk minden napot, és minden nap ragyogjon le ránk a Nap.
Olyan sokféle fű, növény, gyógynövény, madár, rovar, lepke és állat él a Földön, de az ember egyedülálló, mégis mindegyikünk egyedi.
Ember és a talaj
Neveljük gyermekeinket a természet és minden élőlény iránti szeretettel és tisztelettel
Mivel ők a mi fényünk és a jövőnk .
Őrizzük meg számukra ezt a gyönyörű bolygót, és ennek a világnak a sokszínűségét, hogy egyszer se kelljen szégyellenünk előttük tetteinket.
A mai modern ember, a modern tudomány, a technológia és a tudás eszközeivel képes a lehetetlenre is, de fontos megtalálni a helyes utat.
A megismerés útja a tapasztalat, az új fényes jövő felé.
De ne romboljuk le közben a saját „játszóterünket”.
Termesszünk növényeket a természet, és minden élőlény iránti szeretettel és tisztelettel.
Csak rajtunk múlik fivérek és nővérek, hogy miként kezeljük a kapott ajándékot , és hogyan tanítjuk meg ugyanerre gyermekeinket. Építsünk közösen egy csodás világot, ahol majd gyermekeink egy gyönyörű paradicsomban élhetnek.
Az ember visszatérhet a paradicsomba, de meg kell találnia az erre kijelölt utat, ahol aztán tárt kapukkal várják. Ez az út pedig Te magad vagy. Az útirány benned van, ezért senki és semmi nem állíthatja meg, a lelked mélyén szunnyadó teremtő erőt.
Minden jóérzésű embernek, aki szeret mindent, ami az Élet, kívánom, hogy sok termelői élményben legyen része 2021-ben is.
